Dinamikus Mélytömörítés
Kőtömzs

A becsapódó súly energiája lökéshullámokat kelt, amelyek 8-10 m mélységig hatolnak le. Ezek a lökéshullámok laza talajokban folyós állapotot idéznek elő, amit nyomban követ a talaj tömörödése, illetve a kohéziós talajokban igen nagy pórusvíz nyomást hoznak létre, amit a talaj konszolidációja követ.
Az ütés helyén kráter képződik, amely 2 m mély is lehet. A kráter feltöltése történhet a kiszorult talajjal. Adalékanyaggal - homokkal, nagyszemcsés kaviccsal, bányameddővel, zúzottkővel, vagy akár betontörmelékkel - történő feltöltés esetén létrejönnek a drénező tulajdonsággal is bíró kőtömzsök.

Ezeket az összefüggéseket alkalmazzák a megkívánt végtermék eléréséhez szükséges energia meghatározásához. A javítás mélysége arányos az ütésenkénti energiával és függ az ejtődöngölő alakjától.
Puha talajoknál a dinamikus tömörítés az előterhelés, mélyvibrálás, talaj alávágás és csere hatékony és gazdaságos alternatívájának bizonyult.
Vibroflotáció

Az eljárás azon az elven alapul, hogy a szemcsés talajok vibráció segítségével átrendezhetőek, a talajszemcsék közötti súrlódás időlegesen csökkenthető, ami lehetővé teszi, hogy a gravitáció által tömörebb körülmények közé kerüljön.
A kezelt talaj műszaki tulajdonságai ilyen módon javíthatók, az eredmények a következők: A teherbírás és a megfolyósodással szembeni ellenállás javul, ugyanis a belső súrlódás szög és a térfogatsúly megnő, a hézagtérfogat csökken. Az utólagos alapsüllyedések csökkennek, ugyanis az összenyomódási modulus megnő és mert a talaj terhelés előtt feszültség alá kerül. A vibrószonda behatolását magas nyomású víz, vagy levegő segíti (jetting).
A tömörítési tevékenység monitorozására számítógép szolgál, amely a bevitt energiamennyiséget jelzi és rögzíti. A szükséges és elégséges energia mértéke az előzőleg elkészített referenciapont energiaigénye alapján határozható meg.